1 Peter 5
1 AZ APOSTOL BUZDÍTJA AZ EGYHÁZ SZOLGÁIT, HOGY PÁSZTORI MUNKÁJUKAT ÖRÖMMEL ÉS NE PISZKOS NYERESÉGVÁGYBÓL VÉGEZZÉK; BUZDÍT MINDENKIT ALÁZATOSSÁGRA, JÓZANSÁGRA A köztetek munkálkodó presbitereket intem én a presbitertárs, és Krisztus szenvedésének tanúbizonyságtevője, és részese annak a dicsőségnek, amely kijelentetik majd:
2 pásztoroljátok az Istennek tireátok bízott nyáját, nem kényszerűségből, hanem önként, Isten akarata szerint; nem piszkos nyereségvágyból, hanem készségesen;
3 ne is úgy, mint azok, akik uralkodnak a rájuk bízottakon, hanem mint olyanok, akik a nyájnak példaképeivé lettetek;
4 amikor pedig megjelenik a főpásztor, megkapjátok majd a dicsőségnek hervadhatatlan koszorúját.
5 Hasonlóképpen ti ifjabb emberek, engedelmeskedjetek az idősebbeknek; valamennyien pedig (vének és ifjak) egymásnak alázatosan szolgáljatok, mert Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosakat ellenben kegyelmében részesíti.
6 Alázkodjatok meg azért az Istennek hatalmas keze alatt, hogy Ő a maga idején felmagasztaljon titeket.
7 Minden gondotokat Őreá vessétek, mert Őnéki gondja van tireátok.
8 Józanok legyetek, vigyázzatok. Mert ellenségetek az ördög, mint ordító oroszlán körüljár és keresi, hogy kit nyeljen el.
9 Álljatok ellen néki mint a hitben erősek, mert tudjátok, hogy a ti atyátokfiaira a világon mindenütt ugyanazon szenvedések nehezednek.
10 A minden kegyelemnek Istene azonban, aki titeket a Krisztus által az Ő dicsőségére hívott el, Őmaga rövid ideig tartó szenvedéseitek után - tökéletesekké tesz majd titeket és megerősít, megszilárdít, állhatatossá tesz.
11 Övé a hatalom örökkön-örökké! Ámen.
12 ZÁRÓ KÖSZÖNTÉSEK Szilvánosz által, aki - amint gondolom - hű atyátokfia, írtam röviden, intve és tanúbizonyságot téve, hogy ez az Istennek igaz kegyelme, és ebben álljatok meg.
13 Köszönt titeket a tivéletek együtt kiválasztott és Babülónban élő eklézsia és Márk, az én fiam.
14 Köszöntsétek egymást a szeretet csókjával. Békesség mindnyájatoknak, akik a Krisztuséi vagytok.